Szerző: Kiss Zsuzsanna – Vállalati- és médiakapcsolatok vezető
Egy hónap alatt minden megváltozott: mit néztünk, olvastunk és miért?
A politika és a közélet mindent ural
Történelmi időket élünk, sok szempontból. Ez a blogbejegyzés azonban nem egy politikai állásfoglalás, még csak nem is politikai elemzés és arra sem hivatott, hogy a kommunikációs szakma elmúlt több mint egy évtizedét elemezze. Az azonban célja, hogy megnézzük, hogyan változtak meg alig egy hónap alatt a magyarok tartalomfogyasztási szokásai. Mennyiségben és minőségben. A politika és a közélet ma már nem egy külön “műfaj”, hanem átszövi a teljes online élményünket.
Április 12. előtt a magyar internetezők tartalomfogyasztása kiszámítható volt.
Április 12. után viszont hirtelen átíródott minden.
Egyetlen hónap is elég volt ahhoz, hogy gyökeresen átalakuljon az, ahogyan tartalmat fogyasztunk. Ami korábban könnyed szórakozás, háttérzaj vagy inspiráció volt, mára sokaknál háttérbe szorult. Helyét átvette a politika és a közélet – nem feltétlenül tudatos döntés eredményeként, hanem mert egyszerűen mindenhol jelen van.
A figyelem azonban nem csökkent, csak átcsoportosult.
A szórakoztató tartalom pedig nem tűnt el, csak háttérbe szorult.
A figyelem új fókusza
Korábban a tartalomfogyasztásunk nagy része szórakoztató vagy életmód jellegű volt: sorozatok, influenszerek, receptek, utazós videók. Persze ne tagadjuk el, hogy a hírportálok olvasottsága korábban is magas volt, de az is tény, soha ennyien nem követtek politikai híreket, mint április 12-e óta. Ahogy mondani szokták, Magyarország a fociszakértők országa (Covid idején a 10 millió virológus országa volt), manapság azonban kezd mindenki politikai szakértővé válni. Egekben a hírportálok olvasottsága, a Youtube elsőként olyan portálok oldalait ajánlja, ahol közéleti témákban nézhetünk beszélgetéseket. A köztévé egy-egy interjúját rekordmennyiségben hallgattuk, néztük, az új Országgyűlés alakuló ülését, eskütételét pedig milliók követték. A Google Trends adatai szerint az elmúlt egy hónapban a legfőbb kulcsszavak között a közelmúlt és a jelen minisztereinek vagy közéleti szereplőinek nevei köszönnek vissza kiugró magas keresési adatokkal.
Jól látszódik, hogy egy hónap alatt tartalomtípust váltottunk: több hírt és elemzést fogyasztunk, több magyarázó tartalmat keresünk és kevesebb szórakoztató anyagot nézünk. Bár kinek, mi a szórakoztató – teheti fel az olvasó a kérdést.
A közéleti-hírfogyasztás lett a napi rutin központja
Már januárban látszott az erősödés: a TOP10 hírsite/magazin legtöbb szereplője növelte a napi átlagos valós felhasználószámát decemberhez képest, több szereplő akár 20 százalék feletti növekedéssel. A választás napjára a hírportálok forgalma megduplázódott a tavalyi azonos naphoz képest.
Április 12-én a Telex, a Portfolio, a 24.hu és az Index is egymillió feletti real usert ért el. A MediaFuture/DKT–Gemius összegzése szerint 2025 azonos napján a TOP4 még 450–630 ezer közötti valós felhasználón állt, vagyis a választási napon a legnagyobb hírsite-ok látogatottsága nagyjából kétszeresére ugrott.
Mi történt az elmúlt egy hónapban?
A választás utáni érdeklődés nem csökken, sőt, az érdeklődés témája pedig átrendeződött: kampányból következményfigyelés lett.
Április 12-e után látványosan megnőtt az érdeklődés a hírek, elemzések, véleménycikkek iránt. Az emberek egyre többször nyitják meg a hírportálokat, görgetik a közéleti posztokat, és hallgatnak politikai témájú podcasteket. Az Index, a HVG, a Telex, a 24.hu (szigorúan ABC sorrendben) olyan olvasottsági számokat hoznak, amelyek azt mutatják, egy új olvasói réteg van kialakulóban. Közben pedig jól látszódik az a trend is, hogy olyan felületek vették át a streaming szolgáltatók helyét, amelyeken közéleti beszélgetéseket nézünk akár napi több órában.
Az amerikai sztárok helyét átvették a magyar közélet új szereplői.
Ennek oka egyszerű: amikor a mindennapi életünket közvetlenül érintő események történnek, a kíváncsiság és a bizonytalanság erősebb, mint a szórakozás iránti igény.
A videó eközben ma már nem kiegészítő formátum, hanem fő fogyasztási mód. Korábban a hírportáloknál a videó sokszor extra tartalom volt. A választási napon és azóta folyamatosan a hosszú élő videók, stúdióbeszélgetések és beágyazott közvetítések ténylegesen versenyeznek, sőt, már le is hagyják a televíziót.
A közösségi média átalakulása
A leglátványosabb változás talán a közösségi platformokon figyelhető meg. Az Instagramon és a TikTokon korábban domináló lifestyle tartalmak helyét átvették a véleményvideók, magyarázó posztok és reakciók. Egy egyszerű hír köré percek alatt mémek, kommentháborúk és elemzések épülnek. A felhasználók már nem csak fogyasztják, hanem aktívan formálják is a diskurzust. Az algoritmusok pedig ráerősítenek erre: ami reakciót vált ki, azt még több emberhez juttatják el.
Így a politika nem csak jelen van – hanem folyamatosan erősödik a jelenléte.
Az is szembetűnő, hogy az új politikai elit sokkal hangsúlyosabban használja a social mediát – Youtube közvetítés kezdetére várunk, hírekről is egy adott sajtófelület vodcastjéből értesülünk.
Az információs túlterheltség jelensége
Ezzel párhuzamosan egy új jelenség is felerősödött: az információs túlterheltség.
Sokan számolnak be arról, hogy nehezen tudnak “kikapcsolni”, folyamatosan frissítik a híreket, tartalomfogyasztásuk pedig nem célzott, hanem inkább sodródnak az eseményekkel.
Adódik a kérdés: vajon tudatosabb tartalomfogyasztóvá váltunk?
A válasz kettős.
Egyrészt többet olvasunk, több forrást követünk és jobban figyelünk a hírekre. Minden nap történik valami, ami miatt azt érezzük, könnyen lemaradunk, ha kimaradunk egy hírből.
Másrészt azonban könnyebben belecsúszunk a görgetési spirálba, hajlamosabbak vagyunk impulzívan reagálni és ritkábban állunk meg átgondolni az információkat.
De milyen hatással volt és van ez az ügyfelekre?
Mi úgy tapasztaltuk, hogy a kampányokra fordított összegek jelentősen nem nőttek. A kattintási ár nem növekedett jelentős módon, bár kétségtelen, egy-egy brandnek sokkal nehezebb most megragadni a figyelmet. Volt olyan ügyfelünk, amelyeknek külön kérése volt, hogy néhány hétig legyen visszafogottabb a social jelenléte, épp a várható nagy social zaj miatt. Egy márka láthatósága ilyenkor stratégiai döntés és nem alapállapot.
Mi marad meg hosszabb távon?
A Reuters kutatásai alapján a hagyományos médiáról való elmozdulás egyébként sem átmeneti jelenség, hanem egy évek óta zajló, strukturális átalakulás a hírfogyasztásban. Ez azonban átalakítja a teljes médiarendszert. A hagyományos sajtó szerepe tovább csökkenhet, miközben a közösségi platformok médiává léptek elő. Talán a legérdekesebb következmény az, hogy mi, felhasználók is más szerepbe kerülünk. Korábban passzív befogadók voltunk. Most kommentelünk, megosztunk, véleményt formálunk. Vagyis nemcsak fogyasztjuk a közéletet – hanem aktív részei lettünk.
De ez mit üzen a márkáknak?
Április 12. nem új platformokat hozott. Nem is új tartalomtípusokat.
Hanem új prioritásokat.
A magyarok nem kevesebb tartalmat fogyasztanak.
Hanem máshogy figyelnek.
És ebben a figyelem-átrendeződésben dől el, hogy egy márka zaj lesz — vagy releváns szereplő.
A márkáknak meg kell találniuk azt az egyensúlyt, amelyben megőrizhetik a hitelességüket és a láthatóságukat, miközben jó ritmusérzékkel az elsők között értelmezik a helyzetet. Az viszi el a figyelmet, aki real-time tartalommal lép elő.
