Szerző: Bardóczné Rendes Alina – üzletfejlesztési vezető
Komolyan mondom, ha még egy AI-jal generált hirdetés, kép, program vagy bármi szembejön velem, nem tudom mit teszek… Valószínűleg egyébként semmit, csak annyit, amennyit most: továbbgörgetek.
- Mert erőltetett.
- Mert hamis.
- Mert béna.
- Mert igénytelen.
És mert ezek miatt alapból nem érdekel és elutasítom. És ez nem tudatos.
Az AI-os képkészítők jól és mértékkel használva, és persze megfelelő ízlésvilággal kiegészítve nagy segítséget jelentenek, de jelenleg nem ez a helyzet.
Érdekes adat, 2026-ban több mint 8 millió hirdető használta a Meta valamelyik GenAI kreatív eszközét, és a képgenerálás használata csak 2026 második negyedévében több mint megduplázódott. Az pedig még érdekesebb, hogy a Pinterest már tavaly külön címkézni kezdte ezeket a tartalmakat, és azt is lehetővé tette, hogy a felhasználók kevesebbet lássanak belőlük, hála az algoritmusnak. Talán nem véletlenül – vajon miért…?

Volt egyébként olyan pillanat, amikor féltem attól, hogy mi lesz velünk, hogy fogunk tudni különbséget tenni az AI és a nem, vagy csak részben AI munkák között. Most viszont, amikor a foryou-m tele van olyan képekkel, ahol a nagyon bézik promptot egy nagyon lelkes, ámde kevésbé gyakorlott és az alapvető design szabályokat még mindig magázó vagy maximum hírből ismerő kolléga hozza létre.
Mert mi jellemzi ezeket a képeket? Zsúfoltság, millió szín, sok elem, még több felirat és információ, csak úgy, az AI által összedobva, mert legyen benne minden, fű-fa-virág, hangulat és infó és különben is: „jólvanazúgy”.
Szóval egyelőre nem félek attól, hogy meg tudom-e különböztetni a minőségi munkát a gyors és egyszerű promptolástól egy ingyenes felületen, ahol a kép elkészítése még éppen belefér a napi kreditbe.
Nekünk saját design csapatunk van. Felkészült és önmagukat folyamatosan képző, a munkájukra igényes kollégákkal, akik értik és megértik az ügyfelet és a feladatot, de ennél sokkal továbbmegyek: beleteszik a munkájukba azokat az emberi tényezőket, amiket az AI sosem fog, legalábbis egyelőre nem: az ízlést, a tapasztalatot, az igényességet, az egyediséget.
Persze mi sem barlangból dolgozunk: használjuk az AI eszközöket, haladunk a korral, de a lényeg az hogy mindezt hozzáértéssel tesszük.
A (szak)emberek által hozzáadott érték nálam mindenképpen felértékelődött, mert érdekes módon ez azonnal tükröződik egy anyagról, és azt automatikusan hitelesebbnek tartom. Vagy nagyon ügyes a kolléga és az említett hibákat ki tudja szűrni, challengeli az AI-t – de ez ugyanúgy az emberi hozzáadott értéket jelenti.
Talán épp ez az AI egyik legérdekesebb ellentmondása: minél többet használjuk, annál jobban látszik, hogy mennyit ér a valódi emberi tudás. Legyen szó szakmai kontrollról, jó kérdésekről vagy akár a magyar nyelv finomságairól, egyelőre nem az ember válik feleslegessé – hanem még látványosabb lesz, hogy hol tesz hozzá valódi értéket.
Mert egyelőre külön kihívás az AI-nak a magyarra fordítás is, mert nagyon összetett a nyelvünk, de ez már egy másik posztra tartozik.


