Valami hasonlót éreztem, amikor elkezdtem dolgozni egyik régi ügyfelünknek, a különböző fogyasztói elektronikai cikkeket forgalmazó Apcomnak. Azt gondoltam, hogy szinte technikai analfabéta vagyok, és ugyan az általam használt, minimális számú eszköz használatát elsajátítottam az idők folyamán, de nem is állhatna tőlem távolabb a kütyük világa. Az első hetekben csak kapkodtam a fejem a márkák és eszközök tengerében, melyiknek mi a legnagyobb előnye, kinek javasoljuk, egyáltalán mit jelentenek a specifikációkban leírt kifejezések. Aztán szépen lassan megtört a jég.

Nemcsak odáig jutottam el, hogy többek között viszonylag kis fotókon is felismerem a hozzánk tartozó márkák eszközeinek pontos típusát, de az egyik legsportosabb évemet is ennek az új kihívásnak köszönhetem.

Először csak egy aktivitásmérőkhöz felvetődött együttműködéssel kapcsolatos információgyűjtés miatt mentem el a Runner’s World magazin futóedzésére, aztán valahogy ott ragadtam. Bár korábban is futottam hébe-hóba, de nem volt ezekben az alkalmakban semmi tudatosság vagy rendszer, így különösebb fejlődés sem, így egy időre szögre is akasztottam a futócipőmet. Aztán (közvetve) a Fitbitnek köszönhetően valami megváltozott. A demo eszközeinket tesztelgetve (note: termékkommunikációnál mindig jó, ha személyes tapasztalatokat is szerzünk, mert „aha” élmények sorával lehet megfogalmazni és elsajátítani a márka üzeneteit, amiket a saját tapasztalatokkal felvértezve a különböző kommunikációs felületeken átadni is könnyebb a célcsoport felé) kezdtem el rendszeresen futni járni. Hétről hétre egyre jobban teljesítettem, az aktivitásmérőkön és okosórákon is rögzített és visszanézett eredményeket elemezve pedig sikerült a gyenge pontjaimra is fényt deríteni. Tavaly így nemcsak életem legjobb félmaratoni idejét sikerült teljesítenem, de szakmailag is rengeteget fejlődtem, amit persze a többi ügyfelünk kiszolgálásában is tudok hasznosítani.

Nem volt kérdés, hogy a karácsonyfa alatt is egy saját okosóra vár majd, az pedig, hogy van olyan a Morphós csapatban, akit én motiváltam a futásra csak a hab a torta tetején.