A Morpho vezetése február elején kezdett felkészülni arra, hogy mindenki számára megoldott legyen a távoli munkavégzés. Persze eddig is volt home office nálunk is, de egészen más az, amikor 1-1 kolléga 1-1 napot otthonról dolgozik, mint amikor egyik napról a másikra kell otthoni munkavégzésbe átállítani közel 40 munkatársat. Lettek akciótervek, vezetői utasítások és sorolhatnám, lényeg az az volt, hogy pánikkeltés nélkül, gyorsan és hatékonyan tudjunk alkalmazkodni az új helyzethez. Szerencsére tényleg minden időben elő lett készítve, folyamatosan teszteltük az IT rendszereinket és a felmerülő kis hiányosságokat azonnal orvosoltuk. Még arra is volt időnk, hogy megszervezzük a grafikai munkákhoz használt nagy gépek és monitorok hazaszállítását.

Ötödik hete vagyunk „itthon” (mondjuk én még hosszabb ideje, mert volt egy párizsi utam és utána már nem mehettem be dolgozni), tehát vannak tapasztalataink, látjuk, hogy működünk, működik a rendszer. Ugyanolyan hatékonysággal jelen vagyunk, mint eddig: tudjuk kezelni minden ügyfelünk megbízását, és ahol arra van szükség, a krízishelyzet kommunikációs támogatásában is részt veszünk.

Abban a helyzetben, amikor egyszerre sok, egyébként irodába bejárós munkatársnak egyik napról a másikra otthoni, egymástól fizikailag szeparált munkavégzésre kell átállnia, a HR-nek és a back office-nak kiemelt feladata van. Ők (mi vagyunk) azok, akik a kényszer home office szereplőit támogatják, odafigyelnek rájuk és segítenek fenntartani a csapatkohéziót. Hiszen, nagyon könnyű a nappalinkban eltöltött pár hét után azt érezni, hogy nem tartozunk sehová. Nyilván minden kis/nagy csapatban vannak video call megbeszélések, de az nem ugyanaz, mint az irodában meginni egy kávét a kollégákkal és megbeszélni a legfontosabb „aktualitásokat”. A szociális igények ki nem elégítése levertséget okoz, nem beszélve arról, hogy ehhez még párosul az is, hogy a lakásból sem nagyon mozdulunk ki, ingerszegényebb környezetben telnek a napok. Ezeken gondolkozva született meg az az ötlet, hogy a Morpho Back office csapata felállít egy akciótervet a kollégák jókedvének és az összetartozás érzésének fenntartására.

Már az első otthont töltött hét derekán éreztük, hogy a munka jól megy, de mégsem így az igazi és kellene valami játék vagy kihívás, bármi, amitől érezzük, hogy mi negyvenen együtt vagyunk Morphósok! Nem tétováztunk sokat, az első héten rögtön bedobtuk a „Mutasd a home office irodádat!” játékot, amihez fotókat is vártunk a pályázóktól. A kollégák Google szavazófelületen szavazhattak, design csapatunk pedig egy szuper oklevelet is tervezett az első három helyezettnek.

A sok pozitív visszajelzés a munkatársaktól megmutatta, hogy van igény a játékosságra. Így megterveztük az elkövetkező hetek aktivitásait, amiben szerepelt zenei track lista (ki milyen zenére szeret dolgozni), az online 15 perces közös testébresztő torna, a ki mit főzött-sütött fotóval, új kompetenciák szerzése (avagy hogyan fested le a kerítést, szereled fel az 5 éve a sarokban pihenő polcot) stb. Gondoltunk arra is, hogy ne csak „mutasd meg” típusú megmozdulások legyenek, hanem megmaradjon az élő beszéd típusú eszmecsere, ezért létrehoztuk heti két alkalommal ebéd utáni időpontban a Terefere klubbot, ahova online video bejelentkezéssel visszahozzuk kicsit az iroda konyha „csitcset” hangulatát.

Tudjuk, hogy ez egy nehéz időszak, és talán a legrosszabb benne a bizonytalanság, hogy nem tudjuk mi várható és főleg, mikor tér vissza minden a megszokott kerékvágásba. Lehetséges, hogy soha nem fog, hiszen a vállalatok nagy többsége megtapasztalja azt, hogy bizonyos szegmensekben igenis jól működik a távoli munkavégzés és elképzelhető, hogy átalakítja a munkavállalási formákat több atipikus foglalkoztatást eredményezve majd. Fontos viszont, hogy a vállalatok legnagyobb értéke otthoni munkakörülmények mellett is az ember, a munkavállaló. Fontos, hogy figyeljünk rájuk, ne hagyjuk magukra, segítsünk nekik, amiben csak lehet! Az elkötelezettséget nem adják ingyen, nagyon sok munkája és odafigyelése, kitartása van benne a munkaadóknak és persze a kollégáknak is. Ezt ne engedjük elveszni, találjuk meg azokat a lehetőségeket ebben a megváltozott foglalkoztatási állapotban, hogy mindenkit meg tudjuk tartani!