Most azért senki ne rohanjon el napszemüveget venni, még nem tartunk itt. De az biztos, hogy a digitalizációnak köszönhetően az egyéni igények és az egyedi tartalom egyre inkább előtérbe kerülnek. Nem baj, ha nem kell a tömegtermék. Az okos gyárak, a felhőtechnológia és az ipari robotok megjelenésével elérhetővé válnak a (gyorsan) tömegesen személyre szabott áruk: olyan termékek futnak végig a gyártósoron, amit csak magunknak álmodtunk - vagy álmodtak meg nekünk. Az individualitás mindenütt jelszóvá válik.

A kommunikáción belül is leképeződik mindez: változnak a tartalomfogyasztási szokások. Rádió helyett feliratkozunk a preferált podcast csatornákra, tévé helyett a Netflix-en böngészünk (néha még filmet is nézünk), a híreket pedig az Instastoryból tudjuk meg. Mert már nem általában vagyunk kíváncsiak a világra, hanem kizárólag azt a részletét akarjuk látni, ami bennünket érdekel, megmozgat.

Szakemberként erre nem könnyű reagálni. Egy olyan kommunikációs környezetben, ahol a tartalom nehezen kontrollálható, nem elég üzeneteket gyártani és kiküldeni a listára. Az éles fül, a meghall(gat)ás és a gyors reagálás képessége felértékelődik. Hiszen ott van a jó tartalom, de már nem önmagáért, hanem a fogyasztóért beszél, és ehhez meg kell érteni, mi van a fejében. Nagy igazság helyett meg kell találni azokat az egyszerű, de személyes történeteket, amelyek nem mindenkinek, hanem az egyéneknek jelentenek (márka)élményt. Beszélgetni kell millió csatornán és folyamatosan, ami idő- és bizony technológiaigényes folyamat.

FB, LinkedIn, Insta, YouTube, podcast és streaming, valamint a közösségi tér avatott véleményvezérei - az elmúlt néhány év újdonságai, amik a technológia jóvoltából születtek. Jöttek, láttak és mindent legyőztek. Erejük pedig abban rejlik, hogy könnyen érthetőek és a (hír)fogyasztó kezébe adják a választás jogát. A márka szempontjából a kérdés pedig az, hogy hogyan tud hitelesen, az egyéni értékrendekhez igazodva megjelenni ezeken a csatornákon.

Hogy hosszú távon mit hoz még a digitalizáció, nem tudom megmondani, nem vagyok prekog. Mindenesetre napszemüveget csak az vegyen, aki eltörte a régit, még van 35 évünk megtudni a választ. Vagy nincs?