Pörögnek a hetek, egyik a másik után. Megszoktuk, hogy itthon dolgozunk és közben dehogyis szoktuk meg. Megszoktuk, hogy nem megyünk sehova, ha mégis, az már nem olyan, mint volt, és közben vágyunk vissza a régi életünkbe. Megszoktuk a maszkot, amit nem lehet megszokni. Megszoktuk, hogy ez egy most, és reméljük, hogy a jövő más lesz. De milyen?

A jelenlegi világszintű események az irodai dolgozókat egy eddig nem tapasztalt helyzetbe hozták. Nem csak a KKV világot érintette a koronavírus, hanem egész multik jelentettek pihenőt. A kreatív szakmának, ezen belül a PR-ügynökségeknek is felelős döntést kellett hozniuk: irodák sora költözött haza. Szerencsére a jelenlegi IT feltételek számos lehetőséget nyújtanak az otthoni hatékony munkavégzéshez és az üzletmenet folytonosságának fenntartásához.

Van az a szörnyű érzés, amikor tudod: volt egy nagyon jó ötleted és nagyon mérges vagy magadra, hogy nem írtad le. A Virgin Group alapító Richard Branson szerint a leíratlan ötletek már azelőtt elhagyják a gondolataidat, mielőtt kilépsz a szobából. Ismerős?

Emlékszem, amikor több mint 11 éve elkezdtem dolgozni a Morphóban, Andika kolléganőm magyarázta lelkesen az erkélyen, hogy most akkor mi is az a cloud. Tényleg nagy felhőnek tűnt elsőre, és gyakorlatilag 10 évet kellett mindenféle formában, cikkben, eseményen, preziben és interjúban számos vállalatnak beszélnie róla, hogy végre a célcsoport is valóban értse. Közben a BYOD BYOx lett (aztán jöttek a biztonsági aggályok és a GDPR, ezért az egész visszakerült a fiókba), a digitális transzformáció és a big data ma már úgy vesz körül mint a levegő, a VOiP és Web 2.0 viszont már a Volt ilyen? és a Hol vagy, 3.0? kategória.

Az iparvállalatoknak ma nagyobb szüksége van kommunikációra, a kommunikációs tanácsadók támogatására, mint eddig bármikor. Az Ipar 4.0 és a Digitális Transzformáció olyan kihívások elé állítja a vállalatok vezetőit, amilyenekkel korábban nem szembesültek. Egy kifejezetten kiélezett munkaerőpiaci helyzetben kell jelentős technológiai fejlesztéseket megvalósítaniuk, amelyeket a munkavállalók a megfelelő kommunikációs előkészítés nélkül inkább elutasítanak és lassítanak, mint támogatnak.

Az első pár hét, hónap egy új munkahelyen rendkívül meghatározó tud lenni – pláne, ha az egyetemről kikerülő frissdiplomásnak a szóban forgó munkahely az első teljes munkaidős állása. A Morpho előtt bár már szereztem munkatapasztalatot, azonban az itt eltöltött egy év alatt rengeteg olyan élményt és izgalmas újdonságot tapasztaltam, amit korábban nem. De mitől más számomra a Morphóban dolgozni, mint máshol?

Nem vagyunk egyedül azzal, hogy egyre többet hallunk panaszkodni embereket a munkaerőhiányra, hogy mennyire nehéz „embert találni” – legyen szó fizikai vagy szellemi munkáról, Magyarországról vagy külföldről. Ebben az írásban azt szeretnénk megmutatni, mennyit számít az első időszak, amit az új kollégák az új munkahelyükön töltenek, és hogyan támogatható az onboarding folyamata kommunikációs szempontból.

Rengeteget lehet olvasni mostanában a különböző generációk közti munkahelyi különbségekről. Természetesen a Morphóban is érezhetők ilyenek, de én korántsem látom olyan kiélezettnek a helyzetet, mint néhány cikkíró. Lehet, hogy ez részben annak is köszönhető, hogy – mint nemrég megtudtam – a xenial generáció tagja vagyok, vagyis át tudom érezni az X-esek és az YZ-sek hozzáállását és problémáit is.

A technológiai fejlődés felől csak egy dologban lehetünk biztosak, mégpedig abban, hogy nem tudjuk megállítani. A döntés azonban a miénk, hogy ellenségként tekintünk-e a technológia fejlődésére, vagy partnerként kezeljük azt. Más szóval, megkíséreljük-e távol tartani a szakmánktól és a munkánktól, vagy éppen azon dolgozunk, hogy szerves részévé tegyük?