Az egyetlen állandó a változás maga. Egészen különböző apropóból vetítettük ki ezt a Hérakleitosztól származó idézetet idén már többször is az ügyfeleinknek a megbeszéléseinken. Több ezer éves gondolat, mégsem lehetne ennél aktuálisabb.

Nemrégiben viharként söpört végig az Interneten az a videó, amelyben egy pórul járt amerikai ügyvéd kétségbeesetten bizonygatja, hogy ő bizony nem egy macska, miközben a képernyőn egy kiscica tolmácsolja szavait. Közel egy éve már, hogy zömében az online térben zajlanak az üzleti megbeszélések is, de vajon tisztában vagyunk azzal, hogy mit illik, s mit nem ilyenkor? Nem árt felfrissíteni tudásunk, hogy ne keveredjünk kínos szituációkba!

Döbbenetesen gyorsan és szinte kiszámíthatatlanul változik a világunk, a változásmenedzsment és a hatékony belső kommunikáció pedig mára a vállalatok sikerének kulcspontjává vált. Piaci előnyt jelent, ha elsőként tudunk reagálni a technológiai újításokra vagy a vállalkozói környezet megváltozására (például egy világjárvány kitörése), működésünket pedig folyamatosan alakítani és optimalizálni tudjuk a hatékonyság és profit érdekében. Akkor vajon mégis hogyan történhet meg az, hogy a szervezeti változást érintő projektek több mint 70%-a megbukik? Nos, nagyrészt a nem megfelelő kommunikáció, vagy éppenséggel a kommunikáció hiánya miatt.

Bölcsész vagyok és vállalom. Viszont amikor sajtóközleményt írok, akkor el kell felednem a barokkos körmondatokat, le kell nyesnem a felesleges sallangokat, de még a jelzők halmozásától is igyekszem eltekinteni. A jó közlemény esetében a karakterszám bizony nem számít bele a jegybe. Röviden és tömören kell átadnunk ügyfeleink üzeneteit. Hogy ez könnyen hangzik?

Végtelen sokadik hete, hogy Morphós szinten otthoni irodáinkba költöztünk. Ha teljes vállalati szinten értékeljük az önkéntes karantént, akkor az átállás egyöntetűen sikeresnek tekinthető: adottak az informatikai, technikai követelmények és a csapatok együttműködése, folyamatos és igazából zökkenőmentes a feladatok ellátása. Ami a szociális életet és a vállalati kultúrát érinti, a cég ebben a tekintetben is erőn felül próbálja megtalálni az alternatívákat és biztosítani a lehetőségeket a közös időtöltésre, konyhai csevegésre, délutáni közösségépítésre – virtuálisan. De hogy érzi magát az extra-extrovertált az iroda nélkül? Személyes élmények következnek.

Pörögnek a hetek, egyik a másik után. Megszoktuk, hogy itthon dolgozunk és közben dehogyis szoktuk meg. Megszoktuk, hogy nem megyünk sehova, ha mégis, az már nem olyan, mint volt, és közben vágyunk vissza a régi életünkbe. Megszoktuk a maszkot, amit nem lehet megszokni. Megszoktuk, hogy ez egy most, és reméljük, hogy a jövő más lesz. De milyen?

Számos elemzés, cikk, meetup szólt az elmúlt időszakban arról, hogy a digitális technológiák hogyan alakítják át az életünket: ahogy dolgozunk, tanulunk, egymással kommunikálunk – és hogy mi akadályozza mindezt. Az egész világot felforgató járványhelyzet szinte percek alatt törte át a legnagyobb gátakat (infrastrukturális elégtelenséget, tudáshiányt és az abból eredő bizalmatlanságot) és nyitott utat az új technológiák előtt.

Hányszor hallottam gyerekkoromban, hogy „egyszerre csak egy dolgot csinálj”... Ehhez képest projektmenedzserként általános, hogy benne vagyok valamiben, de közben csörög a telefon egy másik projekt kapcsán, kérdéssel jön a social media manager, majd a produkciós, és kapok 25 levelet 5 perc alatt, amiben 10 SOS feladat van. Sajnos a multitasking mindennapos, és roppant gyorsan kell váltani a projektek, sokszor ügyfelek között is. Ahhoz, hogy ez ne egy folyamatos stressz legyen, célszerű rendszerben gondolkodni, és bizonyos praktikákat tudatosan alkalmazni.

Amióta 8 évvel ezelőtt, 2012 januárjában elkezdtem igaziból is dolgozni, számos csapatépítőn részt vettem már. Volt köztük több napos, ott alvós, irodába bemenős, bulizós, a szakmai előrehaladásunkat fejlesztő, és a csapatkohéziót építő is. Ilyenre viszont, amit az elmúlt hetekben tapasztaltam, még nem volt példa.

A jelenlegi világszintű események az irodai dolgozókat egy eddig nem tapasztalt helyzetbe hozták. Nem csak a KKV világot érintette a koronavírus, hanem egész multik jelentettek pihenőt. A kreatív szakmának, ezen belül a PR-ügynökségeknek is felelős döntést kellett hozniuk: irodák sora költözött haza. Szerencsére a jelenlegi IT feltételek számos lehetőséget nyújtanak az otthoni hatékony munkavégzéshez és az üzletmenet folytonosságának fenntartásához.

Tulajdonképpen szerencsésnek mondhatjuk magunkat ebben a mai szörnyű helyzetben, hogy olyan szakmában dolgozunk, ahol a kommunikáció ugyanúgy zajlik az online, mint az offline térben. Sajtóközlemények írását és kiküldését, sajtótájékoztatókat, kisebb eseményeket online is tudunk bonyolítani. Márkákat, vállalati presztízst a külső és belső célcsoportok felé is tudunk építeni, gondozni. De még a kollégákkal és az ügyfelekkel való együttműködésben sincs különösebb fennakadás. Megosztjuk veletek, hogy mi hogyan próbálunk alkalmazkodni a kialakult helyzethez.

Az utóbbi hetek másról sem szóltak, mint a bizonytalanságról, hogy Magyarországot mennyire fogja súlyosan érinteni a vírus, milyen hatásokra számítsunk, hogy tudunk reagálni.  Nyilván senki nem tudott előkapni egy kristálygömböt, és megjósolni a tutit. (Ha valakinek mégis lenne kristálygömbje, szóljon!) A kommunikációs szakma, amiben dolgozunk, szerencsére még azon típusú vállalkozások közé tartozik, melyek életképesek ezekben az időkben is, és egy relatív könnyű átszervezéssel jól működik a „távmunka” a technológiának köszönhetően.